Segédlet

Országos tűzvédelmi szabályzat villámvédelmi előírásai 1.

 

Villámvédelmi berendezéssel kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat tartalmazza. Ezzel az MSZ 274 szabvány szerinti létesítés már a múlté, és egyértelműen az MSZ EN 62305 szabvány előírásai váltak kötelezővé. Ugyan ezt a rendelet nem mondja ki egyértelműen, de a szakmai berkekben ezt mindenki tudja. A rendelet úgy fogalmaz, hogy feleljen meg a vonatkozó követelményeknek. A jogszabály előírja az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány ismeretből a vizsga letételét az ezzel foglalkozó szakembereknek. Bevezeti a részleges felülvizsgálatot, mely a takarás előtti felülvizsgálatot jelenti. Meghatározza a minősítő irat tartalmát is. Érdemes a besorolásra vonatkozó részt is áttanulmányozni, mert vannak eltérések benne. A felülvizsgálat gyakorisága vonatkozásában hasonló az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatához. "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményeknél valamint szabad térben maradt a 3 év, a "C", "D" és "E" tűzveszélyességi osztályú létesítmények 6 év lett meghatározva.

 

Idézet a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletből a villámvédelmi berendezések vonatkozásában.

 

 

 

218. § A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel

a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt.

 

219. § (1) Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival

szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani.

(2) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítése az adott építmény meglévő rendeltetetésével

összefüggő átalakításával, bővítésével együtt történik.

(3) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelmi berendezés

létesítésekor, vagy utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek.

 

61. A norma szerinti villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményei

 

220. § Jelen alcím rendelkezése irányadók az ideiglenes és állandó jellegű építmények norma szerinti villámvédelmi

berendezéseinek követelményeire. Jelen alcím nem terjed ki a járművek, katonai létesítmények, tömegrendezvények

villámvédelmi követelményeinek meghatározására.

 

221. § (1) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás

kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani.

(2) A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő

a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére

vonatkozóan kisebb, mint 10–5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4,

b) ha a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények villámvédelmi berendezésének védelmi szintje megfelel az

ott leírtaknak,

c) villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül – a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények kivételével –

ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére

vonatkozóan kisebb, mint 10–5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4, és

d) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a 223. §-ban foglaltaknak megfelelnek.

 

222. § (1) Villámvédelmi berendezést kell létesíteni a 11. melléklet 1. táblázatában megjelölt építmények esetében,

a meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az építményben, ahol a villámcsapások hatásaival

szembeni védelem csak így biztosítható.

(2) Ha a 11. melléklet 1. táblázatában szereplő védelmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követelmény szigorúbb

védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni.

 

223. § (1) Kötelező gondoskodni a villámvédelemről azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási- és építési területek

építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik.

(2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelmi berendezés is elfogadható, amelynek alkalmazása

esetén az egy évre vetített villámvédelmi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint 10–4 és közszolgáltatás

kiesésére kisebb, mint 10–2.

(3) Ideiglenes építmények villámvédelmére megengedett a 100 m sugarú gördülőgömbbel szerkesztett felfogó

alkalmazása, a villámvédelmi kockázatelemzés szempontjából PB = 0,4 értékkel.

(4) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására használati- vagy munkautasítás elkészítése, és annak

betartatása is szükséges.

 

224. § Nem kötelező villámvédelmi berendezést létesíteni a 10 m-nél nem nagyobb gerincmagasságú

a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,

b) a legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi

– elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1 – A2 tűzvédelmi osztályba tartozik,

c) a legfeljebb 200 m2 alapterületű – a 11. melléklet 1. táblázatában nem szereplő – közösségi épületben, városi –

elővárosi környezetben.

225. § (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi

berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő

létesítés.

(2) Az e jogszabály szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői

névjegyzékében szereplő, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott villamos tervező jogosult.

Kiemelkedően gyakorlott az a tervező, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, a Magyar

Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) és az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozata

által (MMK) akkreditált villámvédelmi létesítési tanfolyam záróvizsgáját eredményesen letette.

(3) A kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek, műszaki ellenőrnek szintén rendelkeznie kell a (2) bekezdés szerinti

érvényes záróvizsgával.

 

226. § (1) A villámvédelmi berendezésen el kell végezni

a) a létesítés során a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt a részleges felülvizsgálatot,

b) a létesítést követően az átadás előtt az első felülvizsgálatot,

c) a jogszabályban előírt időszakonként az időszakos felülvizsgálatot,

d) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően a rendkívüli felülvizsgálatot.

(2) A villámvédelmi berendezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik –,

a) LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként,

b) egyéb esetben legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat

a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

(3) Az e jogszabály szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi

munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem időszakos

felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik, és a vonatkozó műszaki követelményen anyagából az MEE-vel és az

OKF-fel egyeztetett, MMK-nál akkreditált villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült és eredményes vizsgát tett,

vagy a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s képzésben részesült.

(4) Részleges vagy rendkívüli felülvizsgálat végzésére jogosult az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki

végzettségű, a villámvédelem területén „kiemelkedően gyakorlott” szakértő is.

 

227. § (1) A felülvizsgálat elvégzését a felülvizsgálatról készített jegyzőkönyv és az ennek alapján elkészített minősítő irat

tanúsítja.

(2) A minősítő irat tartalmazza

a) az ellenőrzés időpontjának kezdetét és végét,

b) a vizsgált építmény pontos, azonosításra alkalmas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egyértelmű

határainak megvonásával,

c) a felülvizsgálat alapját képező szabványokat – évszám feltüntetésével – vagy előírásokat, az eltérési engedélyeket

a keltezés és az iktatási szám feltüntetésével,

d) a építmény villámvédelmi kiviteli vagy átadási dokumentációjának azonosítóit és az LPS x, illetve LPMS x

villámvédelmi szintet,

e) a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok, érintésvédelmi mérések, tűzvédelmi besorolás felsorolását,

f) a vizsgált berendezések „megfelelő”, „nem megfelelő”, „hibaelhárítás után megfelelő”, vagy „tervezői

közreműködést igényel” minősítéseit, valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba, hiányosság

felsorolását – azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával – és kijavításának dátumszerű határnapját,

g) összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy a villámvédelmi berendezés a rendeltetésszerű használatra

biztonsági szempontból megfelel-e,

h) az ellenőrzést vezető személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány számát, ha

a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerű aláírást is,

i) a vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet nevét és telephelyét, vagy magánszemély esetén annak lakcímét és

j) a vizsgált berendezés azonosításra alkalmas vázlatát.

 

62. Nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálata

 

228. § (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő

vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.

(2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi

szempontból

a) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként,

b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként,

c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy

környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és

d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja

a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban

meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

 

229. § A nem norma szerinti villámvédelmi berendezéseknél az ellenőrzés, felülvizsgálat vezetésére és abban érdemi munka

folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik.

 

Forrás: Magyar Közlöny

 

Országos tűzvédelmi szabályzat elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem előírásai 2.

 

Ez a fejezet rész az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények vizsgálatára vonatkozik. Szigorítja  a jogosultsági kört a felülvizsgálat tekintetében.

 

Idézet a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletből.

 

AZ ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS ELLENI VÉDELEM

230. § A fejezet rendelkezései nem terjednek ki a technológia berendezések elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmére.

 

 

 

231. § (1) Az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben, helyiségekben, létesítményekben, ahol az

elektrosztatikus feltöltődés tüzet okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani.

(2) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem teljesül, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést, és karbantartást

a vonatkozó műszaki követelmény szerint, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon végzik, és az

elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti.

 

232. § (1) A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végző személy az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet (a továbbiakban:

elektrosztatikus védelem) szolgáló

a) megoldások, eszközök,

b) elektrosztatikai földelések és

c) padlóburkolatok, falburkolatok megfelelőségét vizsgálja.

(2) A felülvizsgálat célja az elektrosztatikus védelem hatásos működésének ellenőrzése.

(3) Felülvizsgálat elvégzése kötelező

a) az üzembe helyezés előtt;

b) az átalakítás, bővítés után;

c) a technológia változása után;

d) a meglévő elektrosztatikus védelmen legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a műszaki leírásban,

dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik a felülvizsgálat idejéről.

(4) A felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végző személy minősítő iratot készít és ebben feltüntetni

a) az ellenőrzés és a megelőző vizsgálat időpontját,

b) a vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat tárgyának egyértelmű meghatározásával,

c) a felhasznált szabványokat, tanúsítványokat, előírásokat,

d) a mérési körülményeket és a mérőeszközök adatait,

e) a mért eredményeket,

f) a mérési eredmények kiértékelését,

g) minősítő véleményt – indoklással – a vizsgálat tárgyának megfelelőségéről, a hiányosságok felsorolását és

h) az ellenőrzést végző személy nevét, székhelyét, aláírását, szakképzettségét, szakértői bizonyítványának számát,

szervezet esetén az előbbieken túl a szervezet székhelyét és cégszerű aláírást.

 

233. § A felülvizsgálat végzésére csak

a) a Magyar Mérnöki Kamarában bejegyzett villamosmérnök szakértő,

b) igazságügyi villamos szakértő,

c) villamos mérnök végzettségű villamos tűzvédelmi szakértő, illetve

d) akkreditált vizsgáló intézet vagy olyan szervezet jogosult, ami az a)–c) pontok szerinti szakértőt foglalkoztat.

 

Forrás: Magyar Közlöny

 

Országos tűzvédelmi szabályzat erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatára vonatkozó előírásai 3.

 

Országos tűzvédelmi szabályzatnak ennek a fejezet az erősáramú berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatára vonatkozik, érinti a villanyszerelők és felülvizsgálók feladatait. A rendelet szerint a lakóépületeknél 32 A -nál nem nagyobb névleges áramerősségű villamos berendezéseire nem terjed ki. Viszont kiterjed a korábban előírt létesítmények villamos berendezéseire. Vagyis a rendelet meghatározza mire terjed ki, illetve mire nem terjed ki a hatálya. Meghatározza a felülvizsgálat gyakoriságát. A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségeknél megmaradt a 3 év, most a C, - D és E  tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségeknél 6 évente kell az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát elvégezni. A gyakoriság tekintetében most már a naptári nap számít, a korábbi naptári év helyett. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél sújtólég és robbanásbiztos villamos berendezés kezelő (szerelő) jogosultsággal is kell rendelkeznie a felülvizsgálónak, illetve két személy esetén a két személynek együtt kell rendelkezni az előbbi képesítéssel.

 

Idézet a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletből  az OTSZ előírás az  erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálata szempontjából. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat tekintetében.

 

 

 

212. § (1) E fejezet szerinti időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A- nél nem nagyobb

névleges áramerősségű túláram védelem utáni áramköreit –, közösségi-, ipari-, mezőgazdasági- és raktár

létesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, illetve áthelyezhető építmények, valamint

a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki:

a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök,

b) a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos

berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülő lámpa-világítás,

elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli,

erősáramú táphálózata,

c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.

(2) Nem tárgya e fejezetnek az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálat

eljárásainak ismertetése.

(3) Nem vonatkozik e fejezet az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járművek villamos

berendezéseire és a bányák mély szinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható

berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi.

(4) Nem vonatkozik e fejezet azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez

történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos

szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil

és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azokra

a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.

 

213. § (1) E fejezet szempontjából tűzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási, karbantartási műveletek

nélkül, a hibák megállapítására és minősítésére irányul.

(2) A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem

rendelkezik

a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,

b) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos

berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban

Meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

(3) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

(4) A telep- vagy működési engedélyhez illetve bejelentéshez kötött átalakítás, vagy rendeltetés váltás során

a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője az e fejezet szerinti

tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha

a) az új rendeltetéshez a jogszabály – veszélyesebb tűzveszélyességi osztályba sorolás miatt – gyakoribb

felülvizsgálatot határoz meg,

b) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „A” vagy

„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év eltelt, vagy

c) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „C”, „D” vagy

„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 4 év eltelt.

 

214. § (1) A villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki

követelmény, illetve a vizsgálat időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követelmény, vagy azzal legalább

egyenértékű biztonságot nyújtó előírás szerint történik.

(2) A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely zónabesorolásának tisztázása.

(3) A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzem nyilatkozata szerint

a technológiából adódóan rendszeresen használnak.

 

215. § (1) A vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezhet, aki jogszabályban

meghatározott erősáramú berendezések időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik.

(2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó (továbbiakban: robbanásveszélyes) helyiségek és szabadterek

villamos berendezéseinek vizsgálatához a vizsgálatot végző személy az (1) bekezdésben meghatározottakon felül

a sújtólég- és robbanás biztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanás biztos berendezés kezelő szakképesítéssel is

rendelkezzen.

(3) A robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két, vagy több személy

együttesen is végezheti, ha együttesen rendelkeznek a meghatározott szakképesítéssel.

 

Forrás: Magyar Közlöny

 

Országos tűzvédelmi szabályzat előírásai középmagas és magas épületekre,továbbá a villamos energia fejlesztő és átalakító valamint elosztó berendezések tűzvédelme 4.

 

Ez a fejezet rész középmagas, magas épületek villamos energia ellátásával közép és kisfeszültségű hálózatokkal és transzformátorokkal foglalkozik. Megemlíti a kettős biztonsági betáplálást, a leválasztásokat, automatikus átkapcsolásokat. Itt a villamosenergia fejlesztő, átalakító és elosztó berendezések tűzvédelméről szóló rendelet rész is idézve van. Ezen tűzvédelmi előírások ismerete szintén fontos a villanyszerelőknek, de itt  csak egy kis rétegét érinti a villanyszerelőknek.

 

Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálata vonatkozásában idézet a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletből.

 

135. Középmagas, magas épületek

 

 

 

393. § Az épület energiaellátását a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelően kell kialakítani. Ha az épület energia

ellátását középfeszültségű rendszer – az épületben középfeszültségű kábel és több szinten elhelyezett

transzformátor – biztosítja, akkor

a) az épület teljes középfeszültségű hálózata az épület földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcsolótérben

lekapcsolható legyen,

b) kizárólag száraz transzformátorok kerülhetnek alkalmazásra,

c) az egyes transzformátorokhoz csatlakozó fogyasztó berendezések a transzformátorokhoz tartozó kisfeszültségű

kapcsoló berendezésben tűzszakaszonként csoportosítva legyenek leválaszthatók, és

d) a főelosztó berendezésben középfeszültségű energiaelosztás esetén a földszinti, legalsó transzformátorhoz

csatlakozó kisfeszültségű kapcsoló berendezésben az igényes fogyasztók részére külön fogyasztócsoportokat és

külön lekapcsolható leágazásokat kell kiképezni.

 

394. § (1) A magas épület, a középmagas egészségügyi rendeltetésű épület – ha fekvőbeteg elhelyezés 13,65 méter felett is

történik – 395. § szerinti, az élet- és vagyonvédelem szempontjából jelentős fogyasztó berendezései biztonságos

energia ellátására a következő kettős biztonságú betáplálást kell létesíteni. A kettős biztonságú betáplálást ezeknél az

épületeknél teljesíti az a közüzemi villamos hálózat, amely két olyan középfeszültségű betáplálást biztosít, amelyeknek

legfeljebb 120 kV-os, vagy nagyobb feszültségű állomások középfeszültségű hálózatrészén van közös pontjuk.

A betáplálás eltérő nyomvonalon érkezik, és a létesítmény főelosztójában megoldott a biztonsági célú fogyasztók

átkapcsolása az üzemképes hálózatrészre úgy, hogy ott azok teljesítményigénye rendelkezésre álljon. Az üzemszerű

energiaellátás kimaradása esetén a második betáplálásra történő automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell.

(2) A középmagas épület, a többszintes egészségügyi rendeltetésű épület – ha fekvőbeteg ellátás esetén az egy

tűzszakaszban lévő ágyszám meghaladja a 300-at – 395. § szerinti, az élet- és vagyonvédelem szempontjából jelentős

fogyasztó berendezései biztonságos energia ellátására a következő kettős biztonságú betáplálást kell létesíteni.

A kettős biztonságú betáplálást ezeknél az épületeknél teljesíti az a közüzemi villamos hálózat, amely két olyan

kisfeszültségű betáplálást biztosít, amelyeknek legfeljebb középfeszültségű, vagy nagyobb feszültségű állomások

középfeszültségű hálózatrészén van közös pontjuk. A betáplálás eltérő nyomvonalon érkezik, és a létesítmény

főelosztójában megoldott a biztonsági célú fogyasztók átkapcsolása az üzemképes hálózatrészre úgy, hogy ott azok

teljesítményigénye rendelkezésre álljon. Az üzemszerű energiaellátás kimaradása esetén a második betáplálásra

történő automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell.

(3) A kettős biztonságú betáplálásnak megfelel a közüzemi villamos hálózat és az azon túl kiépített diesel üzemű,

akkumulátoros vagy üzemanyagcellás tartalék áramellátó berendezés, amelyek teljesítőképessége megfelelő

a biztonsági funkciójú berendezések egyidejű rákapcsolására és folyamatos üzemének fenntartására,

a legkedvezőtlenebb helyzetet figyelembe véve. Az üzemszerű energiaellátás kimaradása esetén a tartalék

áramellátásra történő egy percen belüli automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell.

(4) Gázmotor kettős biztonságú betáplálás céljára nem alkalmazható.

 

395. § (1) Középmagas, magas épületben a 394. § szerint táplált leágazásokat kell kiépíteni a vonatkozó műszaki

követelménynek megfelelően és ezen túl a következő esetekben:

a) a hő- és füstelvezető rendszer működtetése,

b) a biztonsági világítás és menekülési útirányt jelző rendszer részére.

 

A villamosenergia-fejlesztő, -átalakító és elosztó berendezések tűzvédelme.

A VILLAMOSENERGIA-FEJLESZTÕ, -ÁTALAKÍTÓ ÉS -ELOSZTÓ BERENDEZÉSEK TÛZVÉDELME

 

216. § (1) A 150 kVA-nál nagyobb névleges teljesítményű villamosenergia-fejlesztő, valamint az ilyen teljesítményű 1 kV-nál

nagyobb névleges feszültségű villamosenergia-átalakító és - elosztó berendezések, a velük egy helyiségben lévő

villamos kapcsoló-berendezések – bányák külszíni berendezéseit is beleértve –, továbbá ezen berendezések

elhelyezésére szolgáló építmények és a berendezések előírt tűztávolságán belül telepített más építmények,

helyiségek, éghető anyagot tároló területek tűz elleni védelme feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek,

vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.

(2) E fejezet nem vonatkozik a bányák földalatti berendezései, az akkumulátortelepek akkumulátorhelyiségek, az

erőművi és az álállomási hidrogénhűtésű berendezések, valamint a villamos vontatójárművek transzformátorainak

tűz elleni védelmére.

 

217. § A 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény feletti transzformátorállomásokon – a legnagyobb

transzformátor külső főméreteiből számított burkoló felületére (az alapfelületet kivéve) számított – 16 l/perc ×m2

fajlagos térfogatáram mellett, a 10 perc oltási időnek megfelelő oltóvíz mennyiség háromszorosát kell biztosítani.

 

Forrás: Magyar Közlöny

(St) al fólia árny. cu kivezetővel  
_ J z/s érrel e-á. kábeleknél VDE szerint
_ EB gyújtószikramentes  
_ H extra hajlékony szerek. vez.(eh) e-á. kábeleknél VDE szerint
_ K különsen hajl. szerk. vez.(kh) e-á. kábeleknél VDE szerint
_ O z/s ér nélkûl (szorzójelként) e-á. kábeleknél VDE szerint
_ R hajlékony szerkezetû vezető(h) e-á. kábeleknél VDE szerint
_ U tömör vezető e-á. kábeleknél VDE szerint
_ Y leoni érszerkezez e-á. kábeleknél VDE szerint
_ JB z/s eret tartalmaz, többi érszínkód.  
_ JZ z/s ér. a többi számozott  
_ OB színkódolt erek  
_ OZ z/s ér érrel,szám. ereknélkûl  
_D normálhajlékonyság e.á. vezetékek (Pl.: daru)
_E extrahajlékony e.á. vezetékek (Pl.: daru)
A nemzeti elfogadott tipus  
A kültéri kábel távkábelek és vezetékeknél
AB kültéri kábel villám védelemmel távkábelek és vezetékeknél
AJ kültéri kábel indukciós védelemmel távkábelek és vezetékeknél
AWG vezető szerkezete amerikai szabv.szerint  
B 850 nm optikai kábeleknél
Bd köteg. sodrású (csillagn.sodrás) távközlési kábelek, vezetékeknél
BdiMF a teljes kábel fólia árnyékolt telefonkábeleknél
C árnyékoló fonat e.á. vezeték és kábel
Cu rézhuzal  
D koncentrikus sodrás cu huzalból  
E.Á. erőátviteli kábel magyar alkalmazás
e.á. erősáramú kábel magyar alkalmazás
E30 halogén.mentes 30 p-igfunkcionál DIN 4102/12 rész
E90 halogén.mentes 90 p-igfunkcionál DIN 4102/12 rész
ec tömör szektor szelv. vezető E.Á. kábelek MSz szerint.
EIB european installation BUS  
ek tömör körszelv. vezető E.Á. kábelek MSz szerint.
EPR etilén-propilén kaucsuk  
F 1300 nm optikai kábeleknél
F csillagnégyes (vasút) távközl. kábeleknél VDE
FB tûzjelző kábel  
FE 180 halogénment.szig.180 p-igellenáll tûznek  
FEP teflon  
FR tűzálló kábel  
FRNC a külső burkolat lángálló (térhálós polimer)
G z/s érrel (szorzójelként) e-á. kábeleknél VDE szerint
G bányakábel  
GJ bányakábel külső védelemmel  
GL üvegszálas beszövés  

H 1550 nm optikai kábeleknél
J installációs (szerelő) kábel  
JE szerelő kábel (ipari elektronikához)  
Kx koaxiális kábelpár telefonkábeleknél
L hírad.techn. flexibilis, árny.kábel  
Lg réteges sodrású (koszorús) Távközl. kábelek,vezetékeknél
LG csövek, erek hossziránybansod. optikai kábeleknél, VDE.
Li litze  
LOi lim. oxigén mutatóval  
LSOH halog.ment. gázkibocsájtásminimális hir.techn. kábeleknél
MH installációs (szerelő)vezeték  
N VDE szerint szabványos  
ö olajálló  
PiMF érpáronkét fém fóliávalárnyékolt telefonkábeleknél
PiMF árnyékolt érpár távközl. kábeleknél VDE
PUR poliuretán e.á. kábelek és vez.
RD vezérléstechn.kábel  
RE tömör, körszelv. vezető E.Á. kábelek VDE
RE számítástechnikai kábel  
RG koax kábel MiL spec. szerint  
RM sodrott körszelv. vezető E.Á. kábelek VDE
RS számítástechn.kábel szám. (switch k.)  
S acélhuzal árny. mech.védelem e.á. vezeték és kábel
S- switch kábel kapcsolótáblákhoz  
S jelzőkábel (vasút) távközl. kábeleknél VDE
SE tömör, szektorszelv. vezető E.Á. kábelek VDE
SL tömlő vezeték  
SM sodrott szektor szelv. vvezető E.Á. kábelek VDE
St csillagnégyes (mûvonal) távközl. kábeleknél VDE
STI csillagnégyes (távkábel) távközl. kábeleknél VDE
STIII csillagnégyes (helyi kábel) távközl. kábeleknél VDE
tc sodrot szektor szelv. vezető E.Á. kábelek MSz szerint.
TF csillagnégyes (TF-hez) távközl. kábeleknél VDE
tk sodrott körszelv. vezető E.Á. kábelek MSz szerint.
tkt sodrott körszelv. vezető E.Á. kábelek MSz szerint.
TOi hőm.függő oxigén mutatóval  
u lángálló  
v ónozott vezető ÖVE  
ViMF érnégyesek fémfóliában telefonkábeleknél
w hőálló, időjárásálló  
x z/s ér nélkûl (szorzójelként) e-á. kábeleknél VDE szerint
ZHLS halog.ment. gázkibocsájtás 0 hir.techn. kábeleknél

VEZETÉKEK HARMONIZÁLT JELÖLÉSE VDE SZERINT


Szabványra utalás
H Harmonizálás jelölése
A Elfogadott nemzeti típus
Névleges feszültség (U /U)
1 100/100 V
3 300/300 V
5 300/500 V
7 450/750 V
Szigetelés anyaga
V PVC
V2 Hőálló PVC (90..5C-ig)
R Gumi természetes, vagy sztirolbutadén kaucsuk
G Szintetikus kaucsuk (110°C-ig)
S Szilikon kaucsuk (180°C-ig)
Köpeny anyaga
V PVC
R

gumi, természetes vagy sztirolbutadién kaucsuk

N polikloroprén kaucsuk
N2 kaucsuk keverék
J üvegszál szövedék
T textil szövet
T2 textil szövet tűzálló bevonattal
Egyedi kialakítások
H lapos felosztható vezeték
H2 lapos fel nem osztható vezeték
D3 tartóelem
D5 tartóelem nélkül
Vezető kialakítása
U tömör
R sodrott
K hajlékony, rögzített elhelyezésre
F különösen hajlékony mozgatható
elhelyezésre
H extra hajlékony
Y leoni-szerkezet
D hajlékony vezető hegesztővezetékhez
E kh vezető hegesztővezetékhez
Erek száma
n számjegy
Védővezető
x szorzójel z/s ér nélkül
G szorzójel helyett z/s érrel
A vezető névleges keresztmetszete (A)
mm2

TÁVKÖZLÉSI KÁBELEK és VEZETÉKEK JELÖLÉSE

VDE szerint

Alaptípus
A- kültéri kábel
G- bányakábel
J- installációs kábel
Li- tömlővezeték hajlékony
S kapcsolókábel
Kiegészítő adat
B villámvédett felépítés
J indukcióvédelem
E elektronika
Szigetelés anyaga
Y PVC (polivinil-klorid)
2Y PE (polietilén)
02Y rostos PE5Y
5Y PTFE
6Y FEP
P papír
Szerkezeti jellegzetességek
F vazelines térkitöltés
L alumínium köpeny
LD hullámosított Al köpeny
(L) alumínium szalag
(ST) fémfólia árnyékolás
(K) rézszalag árnyékolás
C réz árnyékoló fonat
(Z) acélhuzal fonat
M ólomköpeny
Mz speciális óloköpeny
b páncélozás
c jutaburkolat + massa
E massaréteg + szalag
Köpeny anyaga
Y PVC (polivinil-klorid)
2Y PE (polietilén)
02Y rostos PE5Y
5Y PTFE
6Y FEP
P papír
Elemszám
  sodrott elemek száma
Sodrott elem
1 ér
2 pár
Vezető keresztmetszete
mm (egyes esetekben mm2)
Sodrott elem
F csillagnégyes (vasút)
St csillagnégyes (művonal)
StI csillagnégyes (távkábel)
StIII csillagnégyes (helyi)
TF csillagnégyes (TF-hez)
PiMF PiMF árnyékot pár
Sodrás módja
Lg réteges sodrás
Bg kötegelt sodrás

ERŐÁTVITELI KÁBELEK MAGYAR JELÖLÉSE

Szabványos utalás
Sz MSz szabvány szerint
Vezető anyaga
R réz
A alumínium
Szigetelés anyaga
M PVC (polivinil-klorid)
Q PE (polietilén)
X térhálós PE
Övréteg anyagai
e extrudált kivitel
t tekercselt kivitel
Kábellelket és köpenyszerkezetet elválasztó jel
K  
Fémköpeny anyaga
A alumínium
s sajtolt kivitel
Árnyékolás anyaga
R réz
A alumínium
Árnyékolás kivitele
k körszelvényű huzal
l lapos huzal
t tekercselt szalag
h hosszirányú szalag
Elválasztó réteg
E  
Páncélozás anyaga
V acél kivitele
k körszelvényű huzal
l lapos huzal
Külsőköpeny anyaga
M PVC
Q PE

Jelző-mûködtető kábel jelzése

J  

A vezető kivitele
ek tömör kör-keresztmetszetű
ec tömör szektor
tk sodrott kör-keresztmetszetű
tc sodrott szektor
tkt sodrott, tömörített körszelvényű
s vezetőre felvitt simító réteg

HíRKÖZLŐ KÁBELEK MAGYAR JELÖLÉSE

Kábeltípus jelölése
C koaxiális kábel esetén
B állítómű kábel
H helyi telefon és bányakábel
T távkábel
L önhordó légkábel
S switch kábel
F fali-kábel
Vezetőanyagok jelölése
R réz
Ro ónozott rézvezető
A alumínium
Szigetelőanyagok jelölése
P papír
M PVC (polivinil-klorid)
Q PE (polietilén)
Qh habosított polietilén
QhQ hab-bőr polietilén
Kábelélek és köpenyszerkezet elválasztó
jelölése
Köpenyszerkezetek jelölése
Ah hosszanti alumínium esetén
At tekercselt alumínium esetén
Ak alumínium huzalárnyékolás
esetén
Rh hosszanti réz esetén
O sajtolt ólomköpeny esetén
M extrudált PVC köpeny esetén
Q extrudált PE köpeny esetén
V acélpáncélozás esetén
Vk kerekhuzal páncélozás esetén
Vx félig zárt profilhuzal esetén
B itatott jutaburkolat esetén
Térkitöltés jelölése
z vazelin térkitöltés
Alapelemek névleges száma
  számjegy

ERŐÁTVITELI- és KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ KÁBELEK JELÖLÉSE VDE SZERINT

Szabványra utalás
N  
(N)  
Vezető anyaga
  réz esetén jelölés nélkül
A alumínium
Szigetelés anyaga
  itatott papír jelölés nélkül
Y PVC (polivinil-klorid)
2Y PE (polietilén)
2X VPE (térhálósított PE)
HX halogénmentes szig.anyag
Árnyékolás vagy koncentrikus 0 vezető
C koncentrikus vezető rézből
CW koncentrikus hullámosított vezető
rézből
S árnyékolás rézhuzalból közös
köpenyben
SE réz árnyékolás erenként
H fémbevonatú paír árnyékolás
Erenként (Höchstadter fólia)
Köpeny
Y PVC (polivinil-klorid)
2Y PE (polietilén)
E védőszalag beágyazott réteggel
(F) hosszirányban vízzáró réteg
(FL) kereszt- és hosszirányú vízzáró árnyékolás
Páncélozás
B acélszalag
F lapos acélhuzal
R kerek acélhuzal
G huzalréteg lekötő ellenspirál
acélszalag
Külső köpeny
A itatott, bitumenes szálas anyag
(juta)
Y PVC (polivinil-klorid)
2Y PE (polietilén)
G huzalréteg lekötő szalag
Egyéb
J z/s érrel
O z/s ér nélkül
Érszám
Vezető névleges keresztmetszete
mm2  
Vezetőér kialakítása
RE tömör körszelvényű
RM sodrott körszelvényű
SE tömör szektorszelvényű
SM sodrott szektorszelvényű
Árnyékoló huzal, vagy csökk. nullvez.
névleges keresztmetszete
mm2  
Névleges feszültség
  0,6/1 kV
  3,6//6 kV
  6/10 kV
  12/20 kV
  18/30 kV
  20/35 kV
  40/69 kV
  64/110 kV
 

76/132 kV

Vezetékek méretezése

1. Feszültségesésre való méretezés


Az egyen- és váltakozó feszültségen történő energiaszállításnál a vezetékek hatásos ellenállásán feszültségesés jön létre. Az épületen belüli különböző jellegű kisfeszültségű elosztóvezetékeken a megengedett, egyben a méretezés alapjául szolgáló feszültségesés szokásos értékei:


Háztartásokban

  • Világítási hálózat: 2%
  • Egyéb fogyasztó: 3%

Ipari fogyasztóknál

  • Világítási hálózat: 2%
  • Egyéb fogyasztó: 3-5%

A vezetékek feszültségesésre való méretezésének menete a következő:


1. Kiszámítjuk a fogyasztók teljesítményfelvételét. A motorok adattábláján, a motor tengelyén leadott (Ph) teljesítményt adják meg. Ez a motor hatásfoka miatt mindig kisebb a felvett teljesítménynél, mert a motorban az energiaátalakítás folyamán veszteségek keletkeznek. A hatásfok értékét ƞ= Ph/Pf képlet fejezi ki, ebből a felvett teljesítmény Pf =Ph/ƞ


2. A felvett teljesítményből a hálózatot terhelő áramerősség a következő módon számítható ki:
Egyenáramú rendszer esetében:
I =Pf/U
Egyfázisú váltakozó áramú rendszer esetében:
I = Pf/(U*cosφ)
Háromfázisú váltakozó áramú rendszer esetében:
I=P/(√3*Uv*cosφ)
A méretezéshez szükséges hatásos áram:
Ih=I* cosφ

3. A megadott megengedett százalékos feszültségesés (Ɛ) ismeretében kiszámítjuk a megengedett feszültségesés fázisértékének (egy vezetőre jutó) nagyságát.
Egyenáramú és egyfázisú vezeték esetén:
U’e= Ɛ/100*U/2
Háromfázisú vezeték esetén:
Ue = Ɛ/100*Uv/√3


4. A vezetők szükséges keresztmetszetét a terhelő hatásos áram és a megengedett feszültségesés ismeretében az alábbiak szerint határozzuk meg:
Ue =Ih*R=Ih*ƍ*l/A
ebbôl fejezzük ki a keresztmetszetet
A= ƍ/ Ue *Ih*l
majd válasszuk a következő nagyobb A szabványos-t.


5. Behelyettesítve a gyakorlatban leggyakrabban előforduló 3 fázisú váltakozó áramú betáplálásra vonatkozó paramétereket
Ɛ=3%
Uv=400V
réz=0,0174 Ω*mm2/m
alu=0,028 Ω*mm2/m
az alábbi egyszerűsített képletet kapjuk: réz=0,0025Ih*l
alu=0,004Ih*l

[A]=mm2, [Ih]=A, [l]=m


Jelentős energiaigényű megtáplálások esetén érdemes pontos számítást végezni, amivel elkerülhető a túlméretezésből eredő többletköltség vagy az alulméretezés következtében fellépő meghibásodás.


2. A vezetékek melegedésre való ellenőrzése


A vezetékek feszültségesésre való méretezésénél kiszámított, illetve kiválasztott szabványos vezető keresztmetszetet melegedésre mindig ellenőrizni kell. A melegedére történő ellenőrzésnél azonban mindig a teljes (látszólagos) áramot kell figyelembe venni. A gyakorlatban a vezetékek melegedésre való méretezése nem számítással, hanem terhelési táblázatokkal történik. A táblázatban a vezetékek terhelhetősége három: A, B és C terhelési csoportban van megadva. Az alapterhelés 25 °C környezeti hőmérsékleten értendő, egymás mellett legfeljebb három vezeték van és 10 mm-es környezetben védőcső, vezetékcsatorna, kábel, kábelszerű vezeték nincs.

A terhelési csoportok:

A csoport: egyszerű vezeték, vakolat alatti védőcsőbe húzva; 5 dbegyszerû vezeték, szabadon szerelt védőcsőben, vezetékcsatornában; 9 db egyszerű vezeték kötegelve szerelt állapotban.

B csoport: vakolatba fektetett vagy falra ragasztott vezeték, 5 db egyszerű vezeték, szabadon szerelt védőcsőben, vezetékcsatornában, ha 10 mm távolságra több védőcső vagy csatorna halad párhuzamosan.

C csoport: egyszerű vezeték szabadon szerelve.

A terhelési táblázatból megnézzük, hogy a szóban forgó vezeték keresztmetszete mekkora árammal terhelhető. Ha nem felel
meg, akkor azt a hozzá legközelebb álló, nagyobb szabványos keresztmetszetű vezetőt kell választani, amely melegedés szempontjából is megfelelő. Ezt az ellenőrzést minden esetben el kell végezni.

A vezető keresztmetszete mm2 Megengedett terhelés/ A Biztosító betétek / A
A csoport B csoport C csoport
Cu Al Cu Al Cu Al
1,5 16 13 20 17 25 22 10
2,5 21 16 27 21 34 27 16
4 27 21 36 29 45 35 20
6 35 27 47 37 57 45 25
10 48 36 65 51 78 61 35
16 63 51 87 68 104 82 50
25 83 65 115 90 137 107 63
35 110 86 143 112 168 132 80
50 140 110 178 140 210 165 100
70 175 140 220 173 260 205 125
95 215 175 265 210 310 245 160
120 255 205 310 245 365 285 200
150 295 235 355 280 415 330 250
185 340 270 405 320 475 375 315
240 400 300 480 380 560 440 400
300 470 375 555 435 645 510

500